Nos, a lengyel egy nyugati szláv nyelv, legközelebbi rokonai a kasub, a két szorb, a cseh és a szlovák nyelvek, az írása egy kicsit furcsa de rá lehet érezni. Úgyhogy fogjunk hozzá!
A lengyel ábécé: Aa Ąą Bb Cc Ćć Dd Ee Ęę Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Łł Mm Nn Ńń Oo Óó Pp Rr Ss Śś Tt Uu Ww Yy Zz Źź Żż
A lengyel mellékjelek a magyar billentyűzeten is elérhetőek, AltGr+6, AltGr+8, AltGr+9 és a megfelelő betű lenyomásával.
A következő betűk kiejtése egyezik a magyarral: B, C, D, E, F, G, I, J, K, L, M, N, P, R, T, U, Z
- A – rövid á
- Ą – nazális o
- Ć – lágy cs, mintha cs és j lenne egyszerre
- Ę – nazális e
- H – keményebb, köhögős h
- Ł – angol w
- Ń – magyar ny
- O – nyíltabb o, kicsit a magyar a felé
- Ó – magyar u
- S – magyar sz
- Ś – lágy s, mintha s és j lenne egyszerre
- W – magyar v
- Y – kicsit hátrébb képzett i
- Ź – lágy zs, mintha zs és j lenne egyszerre
- Ż – kb magyar zs
Vannak betűkapcsolatok is:
- dz – magyar dz
- dź – mintha dzs és j lenne egyszerre
- dż – kb magyar dzs, bár több nyelvjárásban külön d és zs hang egymás után
- rz – kb magyar zs
- drz – magyar d és zs külön, de néhány nyelvjárásban egybe ejtik és dzs lesz
- cz – kb magyar cs
- sz – kb magyar s
- ch – ugyanaz, mint a H
Néhány furcsaság:
- Először is a nazális hangok, igazából csak arról van szó, hogy egy N hangot ejtesz utána, két kivétellel, L és Ł előtt és szó végén az Ę-t egyáltalán nem ejted nazálisan, réshangok (F, W, S, Z, SZ, Ż, RZ, H, CH) előtt és szó végén az Ą-t valóban nazális hangként ejted, tehát kiejtése közben az orrodon is fújsz ki levegőt, illetve utóbbi esetben kettőshangzóvá is alakul, egy elharapott u hang kerül be utána.
- I előtt az C, DZ, N, S, Z úgy hangzik, mint az ékezetes párjuk, ha az I után még egy magánhangzó jön, akkor az I hang kiesik és csak a lágyító szerepe marad meg. Ha előttük másmilyen mássalhangzó van, az I egy elharapott j-nek hangzik. Kivétel ezalól az idegen eredetű -ia végű szavak, ott az I-t is kiejtjük, pl.: linia (vonal) (ejtsd /linyia/).
- Egyes hangok lágy verziója kicsit más: T - Ć, D - DŹ, R - RZ, Ł - L. Az RZ után egyáltalán nem jöhet I, az L után csak akkor jöhet, ha utána nem egy másik magánhangzó jön. Ha egy mássalhangzó után J betű jön, azt külön kell kiejteni.
- Bizonyos mássalhangzók után nem jöhet I, helyette Y-t írunk és ejtünk, ezek a C, DZ, SZ, CZ, Ż, RZ. Ha a C, DZ után I jön, akkor ő a T, illetve a D lágy verziója és nem a C-é vagy DZ-é.
- A K és G betűk után nem jöhet E és Y, IE-t és I-t írunk és ejtünk helyette.
- Ragozás során az Ę és az Ą, valamint az O és az Ó váltakozhatnak, attól függően, hogy utolsó szótagban vannak-e, illetve a váltakozás hiánya akár jelentés-megkülönböztető is lehet: rząd, D rzędu - sor; rząd, D rządu - kormány (mint államirányító szerv). A D betű a birtokos esetet jelenti, mint dopełniacz.
- Szó végén és zöngétlen mássalhangzó mellet a zöngés mássalhangzó zöngétlenedik. Összetett szavakban viszont zöngésedik a két eredeti szó határán (także - szintén, kiejtve /tagzse/).
- A magánhangzók mindig, bármilyen körülmények között is vannak, rövidek, és a mássalhangzók is, ha kettő azonos mássalhangzó van egymás mellett, akkor azt külön kell ejteni: panna (hölgy).
Ez gondolom, elég bonyolultnak tűnik, közben nagyon egyszerű, ha megérted.
Hangsúly
Majdnem mindig az utolsó előtti szótagon, egy-két kivétel van alóla, például az -ika, -yka végződésű görög-latin eredetű szavak, pl.: muzyka (zene). Illetve majd a feltételes módú igéknél lesz máshol. Az idegen szavak nem tartják meg eredeti hangsúlyukat. Az egyszótagos szavak, kivéve az elöljárók, mindig hangsúlyosak.
Idegen szavakban két magánhangzó egymás mellett általában egy szótagnak számít, tehát az Austria (igen, Ausztriát jelenti) szóban az A-n van a hangsúly.
Nemek
A lengyel is ismeri a nyelvtani nemeket, egyes számban hármat: a hímnemet (rodzaj męski), a nőnemet (rodzaj żeński) és a semlegesnemet (rodzaj nijaki); többes számban pedig kettőt: a hímnemű személyt jelentőt (rodzaj męskoosobowy) és a nem hímnemű személyt jelentőt (rodzaj niemęskoosobowy).
Az egyes szám nemeit viszonylag könnyű megkülönböztetni a végződés alapján:
- a mássalhangzóra végződőek hímneműek (tramwaj – villamos), de a természetes nem alapján akkor is hímnemű, ha nem mássalhangzóra végződik (dentysta – fogorvos (férfi, a nő dentystka))
- az -a-ra végződőek általában nőneműek (kivéve az előző példát) (telewizja – televízió (az adás, nem a készülék)), illetve egyes mássalhangzóra, elsősorban lágy mássalhangzóra vegződőek (noc - éjszaka)
- az -o-ra, -e-re és -ę-re végződőek semlegesneműek (jabłko – alma, morze – tenger, dziecię – gyerek)
Ezzel a nehezén túl vagyunk, ennél csak a számnévragozás lesz bonyolultabb, de az csak jóval később jön. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…