Nos, akkor most jöjjön egy összesítés az eddigi szavakból, illetve néhány fontosabbat még hozzáadtam. A szavak a Quizletben érhetőek el.

Nos, az elmúlt két és fél évben észrevehettétek, hogy a lengyel IV-es leckében az utolsó random szám minden alkalommal más és más. Ez annak köszönhető, hogy egy barátom, aki éppenséggel programozást tanul, írt egy JavaScriptet hozzá, ami minden betöltésnél generál egy számot és ki is írja lengyelül. Na mármost, lektorálás és stíluskorrekció közben észrevettem, hogy két hiba volt a program működésében, és két kritérium szerinti esetben helytelenül írta ki a számot, amit remélem más is észrevett már. A programozás egyik alappillérének számító a program teljes megértésének hiánya mellett sikerült kijavítanunk ezt a hibát (én mint, aki a lengyel nyelvet tudja, és ő mint, aki a programozási nyelvet tudja). Viszont egy mentési hiba miatt majdnem elvesztettük a javított változatot. A böngésző vagy a blog.hu valamilyen furcsa funkciójának köszönhetően viszont sikerült megmentenünk a kódot, amit egyébként nem tartott volna öt percnél tovább újra kijavítani, na de mégis, így pár órával ezelőtt végül kikerült a javított verzió.

Hamarosan érkezik egy lengyel szólajstrom is – már csak a humorforrás miatt is, de egyébként azért hívom így, mert a szólista mást jelent, a szójegyzék szóhoz pedig rossz emlékeim fűződnek –, ami majd Quizletből lesz elérhető és így azonnal gyakorolható is. Vegyétek figyelembe, hogy nem csak az eddig előfordult szavakat tettem bele, hanem olyanokat is, amik valamilyen oknál fogva kimaradtak eddig, pedig nem kellett volna.

Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…

Nos, az izlandit bár nem szokás az izoláló nyelvek közé, mégis kötött szórend van. Háromféle szórendet különbözetünk meg: egyenest, fordítottat és mellékmondatit. Egyelőre csak az egyenes és a fordított szórenddel fogunk foglalkozni.

Egyenes szórend
Az egyenes szórendet használjuk kijelentő mondatoknál. Alapvetően az SVO, vagyis alany-ige-tárgy szórendet tartja:

Ég sé þig. Ami magyarul "Látlak", de izlandiul szó szerint "Én látok téged."

Vagy Þú lesur bók. Könyvet olvasol.

De ha nem olvasol könyvet, akkor Þú lesur ekki bók.

Tehát ha nem, akkor az az ige után jön, és izlandiul ekki lesz.

De ha a tárgy névmás, akkor más lesz a szórend: Ég sér þig ekki. – Nem látlak.

Fordított szórend
Fordított szórendet használunk kérdő mondatoknál, és ha egy fontos dolgot kiemelünk a mondatból. A szórend VSO lesz, vagyis ige-alany-tárgy, kivéve ha a tárgyat emeljük ki, mert akkor nyilván OVS, tárgy-ige-alany.

Kiegészítendő kérdés
Ehhez szükség lesz kérdőszókra is:

• hvað – mi
• hver – ki
• hvern – kit
• hvar – hol
• hvernig – hogyan
  

A kérdőszók mindig hv- kezdetűek, ilyenkor a H betűt úgy kell ejteni, mint a K-t.

• Hvað heitirðu? – Hogy hívnak?

Na, mi van? Fordított szórendnél a þú összeolvad az igével, és -ðu lesz (nem mindig, de majd egy kicsit később tárgyalom).

Egyébként a válasz az lenne, hogy Ég heiti…, de ez az előző téma.

Eldöntendő kérdés
Ilyenkor rögtön az igével kezdődik a mondat:

• Heitir hann Sigurður? – Őt Sigurðurnek hívják?

A heita kopulatív ige, ezért alanyesetet vonz, de a hagyományos germán mondatelemzés szerint az ige bármilyen vonzata tárgynak minősül.

És az eldöntendő kérdésekhez, hogy válaszolni tudjunk, ismerni kell az igent és a nemet.

• já – igen
• nei – nem
• Já, hann heitir Sigurður.
• Nei, hann heitir ekki Sigurður.

Eldöntendő kérdéseknél izlandiul is szokás tagadva kérdezni:

• Heitir hann ekki Sigurður? – Őt nem Sigurðurnek hívják?

Ha pedig azt mondod, hogy de, akkor arra van még egy szó: jú.

• Jú, hann heitir Sigurður.

Kijelentő mondat
Ha van egy dolog, ami megadja a mondat témáját, általában határozó, azt ki lehet emelni a mondat elejére, és fordított szórend követi.

• Í dag tökum við sporvagninn. – Ma villamossal megyünk.

Egyébként, a napokat jelentő határozószók:

• í fyrradag – tegnapelőtt
• í gær – tegnap
• í dag – ma
• á morgun – holnap
• á hinn – holnapután

A taka (erős ige) a leguniverzálisabb ige, jelentése vesz, visz (vö. angol take), járművel határozott alakban azt jelenti, hogy azzal a járművel utazik valahová.

És akkor tanuljunk még néhány határozószót:

• nú, núna – most
• í morgun – ma reggel
• í kvöld – ma este
• í nótt – ma éjjel
• í fyrrimálið – holnap reggel
• í fyrrinótt – tegnap éjjel
• í gærkvöldi – tegnap este
• í gærmorgun – tegnap reggel
• í ár – idén
• í fyrra – tavaly
• á næsta ári – jövőre
• hér – itt
• þar – ott

És egy másik téma, a hangváltozások
Ragozás során az egyszótagos tövű szavak magánhangzója változik (ld. tala, tölum).

U-hangváltozás
Ha a toldalék magánhangzója U, akkor a tő A hangjából Ö lesz.

Ez a hangváltozás előfordul olyankor is, amikor már eltűnt az U, de valaha ott volt: 2-es típusú nőnemű főnevek, pl. rödd (régebben röddu) – raddir; semlegesnemű főnevek többes száma, pl. land – lönd (régebben löndu).

Viszont nem fordul elő olyankor, amikor az U a mássalhangzótorlódást oldja föl: pl. dagur.

I-hangváltozás
Ha a toldalék magánhangzója I, akkor a következő hangváltozások történnek:

• a, o→e
• á, ó→æ
• e→i
• u→y
• ú, jú, jó→ý
• au→ey

Ez jelenik meg az erős igék egyes számában is, bár ott már nincsen I. Ezeken kívül egy-egy szóban más hangváltozás is előfordulhat: björn – birnir (medve), örn – ernir (sas).

Szóösszeolvadás
Ez a þú igékkel való összeolvadása fordított szórendnél, amiről már volt szó.

• magánhangzóra vagy -r betűre végződő igealakoknál: -ðu (talarðu, talaðu (felszólító mód))
• mássalhangzóra végződő igealakoknál: -du (mundu (felszólító mód muna (emlékszik))
• zöngétlen mássalhangzóra végződő igealakoknál: -tu (ertu)

Bizonyos igealakok eleve Ð vagy T végűek, ilyenkor nem kettőzzük (ld. ertu (ert, vera)).

És akkor jöjjön a következő csoport, a rövid igék
að fara – megy

• ég fer
• þú ferð
• hann/hún fer
• við förum
• þið farið
• þeir/þær/þau fara

Ez egy nagyon jó példa volt, mert benne van a hangváltozás is. Látszik, hogy itt az E/3 nem az E/2-vel, hanem az E/1-gyel. Egyébként E/2-ben csak R és magánhangzó után lesz -ð a rag, mint az összeolvadásnál. Máskor -t lesz.

að kunna – tud, képes rá, mert megtanulta és ez fontos, mert más germán nyelvekkel ellentétben ez az ige izlandiul csak a tanult cselekvésekre vonatkozik

• ég kann
• þú kannt
• hann/hún kann
• við kunnum
• þið kunnið
• þeir/þær/þau kunna

A németül tudó szemfüleseknek már biztos feltűntek a hasonlóságok, az erős igék ragozásánál az erősség mindig csak egyes számban van (kivéve vera), ezért a továbbiakban csak az egyes számú ragozott alakokat fogom feltüntetni.

Még egy nagyon fontos rövid ige: að vita – tud (információt)

• ég veit
• þú veist
• hann/hún veit

Az E/2 S betűje azért jelent meg, mert a rag és a tő is T, ezért elkülönbült. Más igénél is lesz -st végződés E/2-ben, de az más lesz.

De mindez csak akkor működik, ha a tő mássalhangzóra végződik.

að sjá – lát

• ég sé
• þú sérð
• hann/hún sér

A magánhangzó tövű rövid igék sohasem kapnak -a végződést a főnévi igenévhez. Egyébként ezek a rövid igék egyes számban teljesen rendhagyó hangváltozásúak, úgyhogy mindhez meg kell tanulni.

És ha már az előzőben megtanultuk a tárgyesetet, akkor most jöjjön a ragozható számok tárgyesete.
Emlékszünk, hogy egytől négyig egyeztettük nemhez a számokat, ezeket ragozzuk is, nézzük.

Ég sé tvo birni, þrjá erni og fjóra hunda. – Látok két medvét, három sast és négy kutyát.
Tveir birnir, þrír ernir og fjórir hundar sjá mig. – Két medve, három sas és négy kutya lát engem.

Erről körülbelül most ennyit. Framhald… einhvern tímann…

Nos, ennek lesz egy érdekessége, amit rögtön láthattok is majd ebben a párbeszédben:

• Cześć, Maksymilianie!
• Cześć, Wojtku!
• Maksie, czy już byłeś w Islandii?
• Nie, jeszcze nie byłem.
• A w jakich krajach ty już byłeś?
• Byłem już w Polsce, na Węgrzech, w Rumunii, na Ukrainie, w Grecji, w Austrii, w Niemczech, w Szwecji, na Słowacji i na Białorusi.

Rögtön feltűnhet, hogy egyes országok neve előtt w, másoké előtt na van. Hasónlóan a magyarhoz lengyelül is néhány országban, még más országokon lehet lenni, csak nem annyira logikus, mint magyarul. A felsoroltakon kívül talán csak Litwa és Łotwa van na-val. Úgy szokták magyarázni, hogy azok az országok vannak na-val, amik szorosan kapcsolódnak a lengyel történelemhez, és ezért nem tekintik teljesen behatárolt területnek.

A felsorolt országok

• Islandia – Izland
• Polska – Lengyelország
• Węgry – Magyarország
• Rumunia – Románia
• Ukraina – Ukrajna
• Grecja – Görögország
• Austria – Ausztria
• Niemcy – Németország
• Szwecja – Svédország
• Słowacja – Szlovákia
• Białoruś – Belarusz aka Fehéroroszország
• Litwa – Litvánia
• Łotwa – Lettország

Ukrajnát újabban inkább w elöljáróval használják, mert az ukránok számára az ország nevének jelentése (határvidék) miatt kellemetlen, és sokszor kérdezik a magyaroktól is, hogy nem sértő-e, hogy na Węgrzech, nem tudva róla, hogy magyarul ugyanígy mondjuk (Magyarországon). Ez a jelenség megjelenik az iránynál is, ami w az do lesz, ami pedig na az marad na csak tárgyesettel: Idę do Niemiec. Idziesz na Ukrainę.

Egyébként az ország lengyelül kraj, de sokszor inkább az állam jelentésű państwo szót használják.

Egy érdekes jelenség egyes országok nevénél, hogy többes számú alakúak: Węgry, Niemcy, Czechy (Csehország), Włochy (Olaszország). Ezeket egy kicsit furcsán is kell ragozni (illetve a helyhatározói esetük az), úgyhogy inkább nézzük meg:

És akkor nézzük, hogy lesznek a nemzetiségek:

Körülbelül ennyit tartottam fontosnak, jó sok volt. Sajnos ugyanilyen szavakat kb. minden város nevéből is lehet képezni.

Fontos szabály lengyelül, hogy a nemzetiségeket nagybetűvel kell írni, de a mellékneveket nem.

Megjelent itt egy különös alakja is a hímnemű szavaknak, az -anin végűek. Foglalkozásoknál is elő fog fordulni ilyen, úgyhogy tanuljuk meg ragozni:

Általában egyébként az Amerykanin mintájára ragozódnak, tehát kapnak -ów végződést többes birtokosban és tárgyban. De az Egipcjanin a Rosjanin mintájára ragozódik, tehát nincs -ów, talán ezt lehet mondani, hogy a -janin/-ianin végű nemzetiségeknél nincs -ów, de csak a nemzetiségeknél (ld. libertarianin – libertarianów (libertárius, ez egy politikai nézet)).

Na, erről ennyit. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…

Nos, így több mint két év után visszatérünk az izlandihoz, és kezdődik az igazán bonyolult rész, a névszóragozás. De először is tanuljunk meg erős igéket ragozni. Emlékszünk még a gyenge igékre, amiknél jelen időben A vagy I volt az egyes számú rag előtt. Az erős igéknél ez U lesz, már a szabályos erős igéknél, de nagyon sok rendhagyó van köztük (a rendhagyó igéket mind az erős igék közé soroljuk).

að syngja – énekel

• ég syng
• þú syngur
• hann/hún syngur
• við syngjum
• þið syngið
• þeir/þær/þau syngja

A J betű eltűnése teljesen szabályos és logikusan levezethető. Az egyes szám U betűje igazából csak a mássalhangzótorlódást hivatott oldani, az óészaki nyelvben, amelyhez az izlandi olyan közel áll, hogy szinte azonos vele, még nem volt ott.

De ha nem lenne érthető, hogy akkor hogyan is kéne egy J nélküli erős igét ragozni, itt van még egy:

að drekka – iszik

• ég drekk
• þú drekkur
• hann/hún drekkur
• við drekkum
• þið drekkið
• þeir/þær/þau drekka

De van egy csavar, ugyanis azoknál az erős igéknél, amiknél a tőben A vagy O van, akkor hangváltozás történik:

að sofa – alszik

• ég sef
• þú sefur
• hann/hún sefur
• við sofum
• þið sofið
• þeir/þær/þau sofa

að ganga (tudjuk, kaunka) – sétál

• ég geng (ő pedig kéjnk)
• þú gengur
• hann/hún gengur
• við göngum (tudjuk, az A gyenge igéknél is Ö lett ilyenkor)
• þið gangið
• þeir/þær/þau ganga

Na, és akkor kezdjünk hozzá a tárgyesethez (þolfall).

Hímnem
A legtöbb hímnemű főnév vége -ur, -r vagy kettőzött mássalhangzó, tárgyesetben ezek eltűnnek: drykkur (ital) – drykk; bær (falu) – bæ; lykill (kulcs) – lykil. Azoknak a mássalhangzóra végződő főneveknek, amik nem -ur, -r vagy kettőzőtt mássalhangzó végűek, a tárgyesete jelöletlen: ís (jég) – ís. Néhány -ur, -r vagy kettőzött mássalhangzó végű hímnemű főnévnek is jelöltlen a tárgyesete, mert az annál a szónál nem arról a végződésről van szó: árangur (siker) – árangur.

A magánhangzóra végződő hímnemű főnevek tárgyesete hasonlóan egyszerű lesz: mindig -a. Alanyesetben magánhangzóra csak I-re vagy A-ra végződhet hímnemű főnév, tárgyesetben mindig A-ra fog: logi (láng) – loga; herra (úr) – herra.

A határozott végartikulus egyezik az alanyesetűvel: drykkurinn – drykkinn; bærinn – bæinn; lykillinn – lykilinn; ísinn – ísinn; árangurinn – árangurinn; loginn – logann; herrann – herrann.

A maður tárgyesete mann, határozott alakban maðurinn – manninn.

Többes számban voltak olyan szavak, amiknek -ar, -ir, és olyanok, amiknek -ur volt a vége. Előbbinél eltűnik az R betű: drykkir – drykki; bæir – bæi; lyklar – lykla; ísar – ísa; logar – loga; herrar – herra.

Viszont az -ur végű többesszámú szavaknál változatlan marad: (kaupandi – kaupanda (vásárló)) kaupandur – kaupandur; fjendur (ellenség (mármint az ellenséges csapat, sereg)) – fjendur.

A határozott végartikulus többes szám tárgyesetben -na: drykkirnir – drykkina; bæirnir – bæina; lyklarnir – lyklana; ísarnir – ísana; logarnir – logana; herrarnir – herrana; kaupandurnir – kaupandurna; fjendurnir – fjendurna. Remélem megvan, hogy az rn kiejtése tn.

A maður megint okoz egy kis gondot, mivel ennek a többes szám alanyesete menn, határozott alakban viszont mennirnir, tárgyesete is menn, határozott alakban viszont mennina.

Egyébként a lykill-nél az, hogy kiesik az I, az teljesen szabályos, sokszor lesz ilyen, mint ahogy az U is kieshet.

Nőnem
A hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak mássalhangzóra végződőnek számítanak, egyébként nem csak nőnemben, de ott fordul elő a legtőbb ilyen főnév. A mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek tárgyesete jelöletlen: ey (sziget) – ey; gjöf (ajándék) – gjöf; bók (könyv) – bók.

Az -ing végű igei főnevek tárgyesete -u lesz: dagsetning (dátum) – dagsetningu.

Az -a végű nőnemű főnevek tárgyesete -u lesz: geta (képesség) – getu; pizza – pizzu.

Az -i végű nőnemű főnevek tárgyesete azonos alakú: ævi (idő, korszak) – ævi.

A határozott végartikulus -(i)na lesz tárgyesetben: eyin – eyina; gjöfin – gjöfina; bókin – bókina; dagsetningin – dagsetninguna; getan – getuna; pizzan – pizzuna; ævin – ævina.

Többes számban mind a határozatlan, mind a határozott alak egyezik az alanyesettel: eyjar – eyjar / eyjarnar – eyjarnar; gjafir – gjafir / gjafirnar – gjafirnar; bækur – bækur / bækurnar – bækurnar; stb.

Semlegesnem
A semlegesneműek tárgyesete jelöletlen mind egyes, mind többes számban, és a végartikus is egyezik az alanyesetűvel: tal (beszéd, szám) – tal / talið – talið / töl – töl / tölin – tölin; eyra (fül) – eyra / eyrað – eyrað / eyru – eyru / eyrun – eyrun.

Melléknevek
A mellékneveknél ugyanúgy csak hímnemben, és nőnem egyes számban lesz eltérés az alanyesettől.

Erős ragozásban hímnem egyes számban az -ur, -r kettőzött mássalhangzó végű melléknevek végződése -an lesz: blár (kék) – bláan; réttur (egyenes, helyes) – réttan; brúnn (barna, ejtsd: prutn) – brúnan.

Tehát ha azt mondom, hogy – "Egy kék italt iszom." –, akkor az izlandiul: Ég drekk bláan drykk. (A szórend kötött, ezért a modattanról is lesz egy külön lecke.)

Nőnem egyes számban és hímnem többes számban ugyanaz a változás jelenik meg, mint a végartikuluson: Ø→-a; -ir→-a: blá – bláa / bláir – bláa; rétt – rétta / réttir – rétta; brún – brúna / brúnir – brúna.

Egy helyes dátumot írsz. – Þú skrifar rétta dagsetningu.
Barna kulcsokat látunk. – Við sjáum brúna lykla.

Kék könyveket olvastok. – Þið lesið bláar bækur.
stb.

Gyenge ragozásban hímnem és nőnem egyes számban van eltérés: -i→-a; -a→-u.

A kék italt iszom. – Ég drekk bláa drykkinn.
A helyes dátumot írod. – Þú skrifar réttu dagsetninguna.
A barna kulcsokat látjuk. – Við sjáum brúnu lyklana.
A kék könyveket olvassátok. – Þið lesið bláu bækurnar.
stb.

A személyes névmások tárgyesete

• ég – mig
• þú – þig
  
• hann – hann
• hún – hana
• það – það
• við – okkur
• þið – ykkur
• þeir – þá
• þær – þær
• þau – þau

Szeretlek. – Ég elska þig.

Erről ennyit. Framhald… einhvern tímann…

Nos, ezt egy párbeszéddel szemléltetem:

• Cześć, Mikołaju! Jak się masz?
• Cześć, Krystyno! Dobrze. A ty?
• Fajnie. Wczoraj były urodziny ojca. Tu zdjęcie.
• Kto to jest?
• To jest mój ojciec.
• Jak ma na imię?
• On ma na imię Wojciech.
• Ile ma lat?
• Ma pięćdziesiąt lat.
• A kto to jest?
• To moja matka.
• Jak ma na imię?
• Ona ma na imię Anna.
• Ile ma lat?
• Ona ma czterdzieści dziewięć lat.
• A kto to jest?
• To jest moje rodzeństwo.
• Jak mają na imię?
• Brat ma na imię Michał, a siostra Zofia.
• Ile mają lat?
• Michał ma dwadzieścia pięć, a Zofia dwadzieścia lat.
• A ile ty masz lat?
• Ja mam dwadzieścia dziewięć lat.

A tematikához nem tartozó két ismeretlen szó: urodziny – születésnap (nincs egyes száma); zdjęcie – fénykép.

És akkor jöjjön a szókincs:

• rodzina – család

• matka, mama – anya
• ojciec, tata – apa
• rodzice – szülők (csak többes számban létezik)

• siostra – lánytestvér
• brat – fiútestvér
• rodzeństwo – testvérek (egyes számú szó, de többet jelent)

• córka – lánya valakinek
• syn – fiú, fia valakinek
• dziecko; lm dzieci – gyerek

• żona – feleség
• mąż – férj
• małżeństwo – házaspár
• małżonek / małżonka – házastárs

• babcia – nagymama
• dziadek – nagypapa
• ciocia – nagynéni
• wujek – nagybácsi; eredetileg anyai, az apai stryjek volt, de azt a szót már ritkán használják, valaha volt nőnemű alakjuk is: wujenka, stryjenka; ami jelenthetett nagynénit és nagybácsi feleségét is, de ma már nem használjuk
• kuzyn(ka) –unokatestvér; remélem egyértelmű, hogy -ka végződéssel lesz nőnemű
• teściowa – anyós; eredetileg a feleség anyja, de ma már a férj anyjára is használják, ami eredetileg świekra volt
• teść – após; eredetileg a feleség apja, de ma már a férj apjára is használják, ami eredetileg świekier volt

És igazából erről ennyit. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…

Nos, ez egy bonyolult dolog a lengyel nyelvben. Remélem, emlékszünk még az igeszemléletre. Ez ahhoz hasonló, de itt minden alak folyamatos lesz: a lengyel megkülönböztet egy-, illetve többirányú mozgást jelentő igéket. Az egyirányú igéket akkor használjuk, ha a mozgásnak van célja és a visszaútról még feltételezés szerint sem esik szó, általában a mozgás közben. Ezzel szemben a többirányút használjuk, ha rendszeres oda-vissza, vagy teljesen rendszertelen mozgásról van szó.

Példa:
Idę do szkoły. – Iskolába megyek. (oda megyek, nem esik szó róla, hogy vissza is jövök onnan, mert nem lényeges)
Chodzę do szkoły. – Iskolába járok. (ez gondolom a fordításból egyértelmű: mindennap bemegyek, de haza is megyek onnan)
Chodzę szkołą/po szkole. – Az iskolában járkálok. (célirányosság nélkül járkálok fel-alá az épületben; azt hogy miért így, mindjárt elmondom)

Igepárok (először az egyirányú, utána a többirányú):

• iść (idę, idziesz), chodzić (chodzę, chodzisz) – megy, jár (csak akkor, ha gyalog)
• jechać (jadę, jedziesz), jeździć (jeżdżę, jeździsz) – megy, jár járművel vagy a jármű maga
• wieść (wiodę, wiedziesz), wodzić (wodzę, wodzisz) – vezet (nem járművet); visz (gyalog) valakit magával (aki szintén sétál)
• wieźć (wiozę, wieziesz), wozić (wozę, wozisz) – szállít, járművel visz (akár személyt, akár tárgyat)
• nieść (niosę, niesiesz), nosić (nosę, nosisz) – visz (gyalog) kézben fogva (akár személyt, akár tárgyat, ha személyt, akkor ő nem sétál, csak az ige alanya)
• biec (biegnę, biegniesz), biegać (biegam, biegasz) – fut
• płynąć (płynę, płyniesz), pływać (pływam, pływasz) – úszik; vízijárművel utazik
• lecieć (lecę, lecisz), latać (latam, latasz) – repül; repűlő járművel utazik

Nagyjából ennyi a fontos, és akkor a részletek:
Először is, ha valamilyen felületen, vagy területen mozgunk, akkor azt a po elöljáróval és helyhatározói esettel mondjuk, bár lehet eszközhatározói esetben is elöljárószó nélkül is, de ez utóbbi nagyon ritka. Ezek az igék alapból tárgyatlanok (kivéve wieść, wieźć, nieść) (de például – a magyarhoz hasonlóan – a megtett távolságot tárgyesettel kifejezhetjük), ha a járműves igéknél (jechać, wieźć, płynąć, lecieć) a járművet hozzá akarjuk tenni, akkor az is eszközhatározói esettel van. Pl.: Jeżdżę po mieście tramwajem. – Villamossal utazgatok a városban. A mozgás kiindulási helyét az z, célját a do elöljáróval fejezzük ki, mindkettő birtokos esettel áll, kivéve persze ha valamitől vagy éppen valamibe konkrétan belemegyünk, ilyenkor od és birtokos eset, illetve w és tárgyeset, ha pedig valamire rámegyünk, vagy csak eleve na elöljáróval működik, akkor na és tárgyeset.

Kitérő: rendszerességet kifejező időhatározók:

• nigdy – soha
• rzadko – ritkán
• czasami – néha
• często – gyakran
• zwykle – általában (kb. szokott)
• zawsze – mindig

A po- igekötővel képezhetjük az egyirányú alakokból azt a befejezett igét, ami azt jelenti, hogy elmegyünk valahová: pójść, pojechać, powieść, powieźć, ponieść, pobiec, popłynąć, polecieć; ezeket az alakokat szokták általánosan a befejezett alakoknak tekinteni, így ezek hármasokat alkotnak, nem párokat.

Irányt igekötőkkel is kifejezhetünk, ilyenkor az igekötős alakoknál az egyirányúból képzett lesz a befejezett, a többirányúból képzett pedig a folyamatos ige.

• przy- – közeledik
• od- – távolodik
• do- – elér
• w- – befelé
• wy- – kifelé
• z- – lefelé
• wz- – felfelé
• prze- – át, keresztül valamin

Más igekötőkkel is találkozhatunk, de azok általában nem a mozgást fejezik ki, hanem más jelentéssel bírnak.

Ha igekötőkkel a jechać-ból akarunk folyamatos alakot képezni, akkor az nem *-jeździć, hanem -jeżdżać lesz: przyjeżdżać, odjeżdżać, dojeżdżać, wjeżdżać, wyjeżdżać, zjeżdżać, wzjeżdżać, przejeżdżać.

Az iść-ből képzett befejezett alakoknál az i-ből j lesz, és az igekötő kap segédhangzót: przyjść, odejść, dójść, wejść, wyjść, zejść, wzejść, przejść. A chodzić tövű folyamatos igéknél az igekötők z-jéből s lesz: schodzić – zejść; wschodzić – wzejść. Ugyanez az eset a pływać – płynąć párral is: spływać – spłynąć; wspływać – wspłynąć.

Erről ennyit. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…

Ez csak egy kis érdekesség lesz Lengyelország közigazgatási egységeiről, a vajdaságokról (województwa). 1998 óta 16 vajdaság van. Ezeknek a vezetője – érdekes módon – a vajda (wojewoda), fő irányító szerve a vajdasági tanács (sejmik wojewodzki), azok vezetője pedig a marsall (marszałek). A vajdaságok nevét érdekes módon kisbetűkkel írják lengyelül, de magyarul nagy kezdőbetűvel írjuk.

betűrendben:

Kicsit az elrendezés nem lett tökéletes, de…

Erről ennyit. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…

Nos, egy kis frissítés így a többhónapos szünet után: elvetettem a dánt, mert rájöttem, hogy ezen a módon nemigen lehet vele mit kezdeni. Valószínűleg a lengyellel fogom folytatni, az izlandit most egy ideig hanyagolni fogom, amíg rá nem jövök, hogyan kéne elkezdeni a ragozást. Lehet, hogy a közeljövőben elkezdek valami új nyelvet, feltételezhetően a svédet vagy a belaruszt (fehéroroszt, ha így jobban tetszik, nekem nem), vagy mindkettőt.

Folytatás következik… valamikor…

Nos, ez egy bonyolult rész lesz, de lássunk hozzá!

Igeszemlélet

Ez egy furcsa jelenség, a lengyelben vannak ún. folyamatos és befejezett szemléletű igék. A folyamatos szemléletűek jelentése, hogy épp most történik a cselekvés, illetve általános történés, de akkor is ezt használjuk, ha nem sikerült befejezni a cselekvést. A befejezett szemléletűek jelentése, hogy elkezdődött és befejeződött a cselekvés. A folyamatos igéknek három igeideje van: múlt-, jelen- és jövőidő; a befejezetteknek viszont csak kettő: múlt- és jövőidő. A szótárakban mindig először a folyamatost tüntetik fel.

Képzése:

• ha a folyamatos a tő, akkor a befejezettet igekötővel képezzük: pisać (piszę, piszesz) – napisać; czytać (czytam, czytasz) – przeczytać.
• ha a befejezett a tő, akkor a folyamatost a tő bővítésével képezzük: kupować (kupuję, kupujesz) – kupić (kupię, kupisz) (vesz, vásárol); otwierać (otwieram, otwierasz) – otworzyć (otworzę, otworzyć) (kinyit); zamykać (zamykam, zamykasz) – zamknąć (zamknę, zamkniesz) (bezár).
• Egyes igék folyamatos és befejezett alakja különböző tövekből jön.
  • brać (biorę, bierzesz) – wziąć (wezmę, weźmiesz) (fog, vesz, visz; angol take)
  • kłaść (kładę, kładziesz) – położyć (położę, położysz) (lefektet, fektetve letesz)
  • oglądać (oglądam, oglądasz) – obejrzeć (obejrzę, obejrzysz) (néz (tévét, videót, stb.)(egy bizonyos ideig, pl. amíg a műsor, videó tart))
  • widzieć (widzę, widzisz) – zobaczyć (zobaczę, zobaczysz) (lát, megnéz)
  • mówić (mówię, mówisz) – powiedzieć (powiem, powiesz) (beszél, mond)

A múlt idő

Ez viszonylag egyszerű, de mégis van egy kis furcsaság, nem csak személyhez, hanem a neméhez is egyeztetjük.

Képzése:

Az főnévi igenév -ć végződését elhagyjuk, helyette hímnemben -ł, nőnemben -ła, semlegesnemben -ło, többes számban hímnemű személyeknél -li, a nem hímnemű személyeknél pedig -ły végződést teszünk a végére. Ezután pedig a személyragot: E/1 -(e)m, E/2 -(e)ś, E/3 -, T/1 -śmy, T/2 -ście, T/3 -.

A -c és -ść végű főnévi igenevűeknél a múlt időben a Ł betű előtt megjelenik az a mássalhangzó, ami a jelenidőben a ragozásban.

Nézzünk példákat:

• patrzeć (néz, ránéz) – patrzał (remélem emlékszünk miért A-val) (patrzałem, patrzałeś); patrzała (patrzałam, patrzałaś); patrzało (patrzałom, patrzałoś); patrzeli (patrzeliśmy, patzeliście); patrzały (patrzałyśmy, patrzałyście)
• być (létige) – był (byłem, byłeś); była (byłam, byłaś); było (byłom, byłoś); byli (byliśmy, byliście); były (byłyśmy, byłyście)
• móc (tud, lehetősége van rá) - mógł (mogłem, mogłeś), mogła (mogłam, mogłaś), mogło (mogłom, mogłoś); mogli (mogliśmy, mogliście), mogły (mogłyśmy, mogłyście)
• piec (süt, éget) – piekł (piekłem, piekłeś); piekła (piekłam, piekłaś); piekło (piekłom, piekłoś); piekli (piekliśmy, piekliście); piekły (piekłyśmy, piekłyście)
• wieść (vezet; gyalog visz/hoz személyt) – wiódł (wiodłem, wiodłeś); wiodła (wiodłam, wiodłaś); wiodło (wiodłom, wiodłoś); wiedli (wiedliśmy, wiedliście); wiodły (wiodłyśmy, wiodłyście)
• gnieść (összenyom) – gniótł (gniotłem, gniotłeś); gniotła (gniotłam, gniotłaś); gniotło (gniotłom, gniotłoś); gnietli (gnietliśmy, gnietliście); gniotły (gniotłyśmy, gniotłyście)
• nieść (gyalog visz/hoz tárgyat) – niósł (niosłem, niosłeś); niosła (niosłam, niosłaś); niosło (niosłom, niosłoś); nieśli (nieśliśmy, nieśliście); niosły (niosłyśmy, niosłyście)
• wieźć (járművel visz/hoz) – wiózł (wiozłem, wiozłeś); wiozła (wiozłam, wiozłaś), wiozło (wiozłom, wiozłoś); wieźli (wieźliśmy, wieźliście); wiozły (wiozłyśmy, wiozłyście)

Az iść múlt ideje kicsit rendhagyó: szedł (szedłem, szedłeś); szła (szłam, szłaś); szło (szłom, szłoś); szli (szliśmy, szliście); szły (szłyśmy, szłyście).

És akkor egy fontos dolog, azoknál az alakoknál, ahol egy plusz szótag kerül az igealakhoz a személyraggal, ott azt a szótagot nem vesszük figyelembe a hangsúlynál, tehát a patrzałe[m/ś], patrzeliś[my/cie], patrzałyś[my/cie] alakokban az aláhúzott szótag hangsúlyos. Ez azért van, mert a személyrag igazából csak a być létige rövid alakja. Ez később is fontos lesz, úgyhogy csak tisztázásképpen ezek a rövid alakok:

• jestem – -m
• jesteś – -ś
• jest – Ø
• jesteśmy – -śmy
• jesteście – -ście
• są – Ø

Sőt, eredetileg a być-nek is csak a jest és są alakjai voltak, és arra is csak ez a csonkrag került rá.

A jövő idő

Ez is egyszerű. A befejezett igéknél a jelenidejű ragozott alak fog jövő időt kifejezni. A folyamatosaknál viszont segédigés szerkezettel lehet kifejezni.

Emlékszünk még a być két ragozására, a második ragozása kell itt most (będę, będziesz), és az ige múlt idejű tőalakja kell, mert hát már egyszer megvan a być:

• patrzeć – będę/będziesz/będzie patrzał/patrzała/patrzało; będziemy/będziecie/będą patrzeli/patrzały
• być – będę/będziesz/będzie był/była/było; będziemy/będziecie/będą byli/były

Bár mostanában a múlt idejű tőalak helyett főnévi igenevet is használnak.

A létige használata

Mind jelen-, mind múlt-, mind jövőidőben ugyanaz lesz a szabály, ha a létigével kifejezett állítmány névzói részében csak melléknév van akkor alanyesetben marad (jesteś ładna), de ha az állítmány névszói részében főnév is van, akkor viszont eszközhatározói esetbe kell tenni (jesteś ładną dziewczyną). Ez jelenidőben kiküszöbölhető, és rendszeresen használják is, hogy a mondatba beletesszük a to szócskát, ilyenkor az alanyt ki kell tenni, de az igét elhagyhatjuk (ty to (jesteś) ładna dziewczyna), de ez nem működik múlt- és jövőidőben, illetve tagadva jelenidőben sem, olyankor ha a to benne van is ragozni kell, de emiatt nem szokták kihagyni belőle. Pl.: To nie ja byłam Ewą. – Nem én voltam Éva. (Edyta Górniak – To nie ja).

A létigét rendszeresen lehagyják olyan esetekben, amikor az alany szerepét nem személyes névmás tölti be: Pl.: Tu dobra wódka i dobre dziewczyny – Itt jó vodka és jó lányok vannak. (Donatan & Cleo – My Słowianie)

A felvetett altenatívák használata

Nos, két helyen vetettem fel alternatívákat:

• jövőidő képzése a múlt idejű tő helyett főnévi igenévvel
• a létige vonzatának ragozásának elhagyása a to szócska betoldásával

Mindkettőt csak közvetlen kommunikációban használhatjuk, ha idegennel beszélünk, akit magázunk, akkor semmiképpen, olyankor a hivatalosabb alakot kell használni.

És ha még nem mondtam volna, az alanyt a legritkább esetekben teszik ki, általában rejtett alany van, ha az igeragból kiderül, hogy ki az alany.

Ez tömény nyelvtan volt, egy kicsit nehéz, de nem vészes. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…