Nos, így több mint két év után visszatérünk az izlandihoz, és kezdődik az igazán bonyolult rész, a névszóragozás. De először is tanuljunk meg erős igéket ragozni. Emlékszünk még a gyenge igékre, amiknél jelen időben A vagy I volt az egyes számú rag előtt. Az erős igéknél ez U lesz, már a szabályos erős igéknél, de nagyon sok rendhagyó van köztük (a rendhagyó igéket mind az erős igék közé soroljuk).

að syngja – énekel

• ég syng
• þú syngur
• hann/hún syngur
• við syngjum
• þið syngið
• þeir/þær/þau syngja

A J betű eltűnése teljesen szabályos és logikusan levezethető. Az egyes szám U betűje igazából csak a mássalhangzótorlódást hivatott oldani, az óészaki nyelvben, amelyhez az izlandi olyan közel áll, hogy szinte azonos vele, még nem volt ott.

De ha nem lenne érthető, hogy akkor hogyan is kéne egy J nélküli erős igét ragozni, itt van még egy:

að drekka – iszik

• ég drekk
• þú drekkur
• hann/hún drekkur
• við drekkum
• þið drekkið
• þeir/þær/þau drekka

De van egy csavar, ugyanis azoknál az erős igéknél, amiknél a tőben A vagy O van, akkor hangváltozás történik:

að sofa – alszik

• ég sef
• þú sefur
• hann/hún sefur
• við sofum
• þið sofið
• þeir/þær/þau sofa

að ganga (tudjuk, kaunka) – sétál

• ég geng (ő pedig kéjnk)
• þú gengur
• hann/hún gengur
• við göngum (tudjuk, az A gyenge igéknél is Ö lett ilyenkor)
• þið gangið
• þeir/þær/þau ganga

Na, és akkor kezdjünk hozzá a tárgyesethez (þolfall).

Hímnem
A legtöbb hímnemű főnév vége -ur, -r vagy kettőzött mássalhangzó, tárgyesetben ezek eltűnnek: drykkur (ital) – drykk; bær (falu) – bæ; lykill (kulcs) – lykil. Azoknak a mássalhangzóra végződő főneveknek, amik nem -ur, -r vagy kettőzőtt mássalhangzó végűek, a tárgyesete jelöletlen: ís (jég) – ís. Néhány -ur, -r vagy kettőzött mássalhangzó végű hímnemű főnévnek is jelöltlen a tárgyesete, mert az annál a szónál nem arról a végződésről van szó: árangur (siker) – árangur.

A magánhangzóra végződő hímnemű főnevek tárgyesete hasonlóan egyszerű lesz: mindig -a. Alanyesetben magánhangzóra csak I-re vagy A-ra végződhet hímnemű főnév, tárgyesetben mindig A-ra fog: logi (láng) – loga; herra (úr) – herra.

A határozott végartikulus egyezik az alanyesetűvel: drykkurinn – drykkinn; bærinn – bæinn; lykillinn – lykilinn; ísinn – ísinn; árangurinn – árangurinn; loginn – logann; herrann – herrann.

A maður tárgyesete mann, határozott alakban maðurinn – manninn.

Többes számban voltak olyan szavak, amiknek -ar, -ir, és olyanok, amiknek -ur volt a vége. Előbbinél eltűnik az R betű: drykkir – drykki; bæir – bæi; lyklar – lykla; ísar – ísa; logar – loga; herrar – herra.

Viszont az -ur végű többesszámú szavaknál változatlan marad: (kaupandi – kaupanda (vásárló)) kaupandur – kaupandur; fjendur (ellenség (mármint az ellenséges csapat, sereg)) – fjendur.

A határozott végartikulus többes szám tárgyesetben -na: drykkirnir – drykkina; bæirnir – bæina; lyklarnir – lyklana; ísarnir – ísana; logarnir – logana; herrarnir – herrana; kaupandurnir – kaupandurna; fjendurnir – fjendurna. Remélem megvan, hogy az rn kiejtése tn.

A maður megint okoz egy kis gondot, mivel ennek a többes szám alanyesete menn, határozott alakban viszont mennirnir, tárgyesete is menn, határozott alakban viszont mennina.

Egyébként a lykill-nél az, hogy kiesik az I, az teljesen szabályos, sokszor lesz ilyen, mint ahogy az U is kieshet.

Nőnem
A hangsúlyos magánhangzóra végződő szavak mássalhangzóra végződőnek számítanak, egyébként nem csak nőnemben, de ott fordul elő a legtőbb ilyen főnév. A mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek tárgyesete jelöletlen: ey (sziget) – ey; gjöf (ajándék) – gjöf; bók (könyv) – bók.

Az -ing végű igei főnevek tárgyesete -u lesz: dagsetning (dátum) – dagsetningu.

Az -a végű nőnemű főnevek tárgyesete -u lesz: geta (képesség) – getu; pizza – pizzu.

Az -i végű nőnemű főnevek tárgyesete azonos alakú: ævi (idő, korszak) – ævi.

A határozott végartikulus -(i)na lesz tárgyesetben: eyin – eyina; gjöfin – gjöfina; bókin – bókina; dagsetningin – dagsetninguna; getan – getuna; pizzan – pizzuna; ævin – ævina.

Többes számban mind a határozatlan, mind a határozott alak egyezik az alanyesettel: eyjar – eyjar / eyjarnar – eyjarnar; gjafir – gjafir / gjafirnar – gjafirnar; bækur – bækur / bækurnar – bækurnar; stb.

Semlegesnem
A semlegesneműek tárgyesete jelöletlen mind egyes, mind többes számban, és a végartikus is egyezik az alanyesetűvel: tal (beszéd, szám) – tal / talið – talið / töl – töl / tölin – tölin; eyra (fül) – eyra / eyrað – eyrað / eyru – eyru / eyrun – eyrun.

Melléknevek
A mellékneveknél ugyanúgy csak hímnemben, és nőnem egyes számban lesz eltérés az alanyesettől.

Erős ragozásban hímnem egyes számban az -ur, -r kettőzött mássalhangzó végű melléknevek végződése -an lesz: blár (kék) – bláan; réttur (egyenes, helyes) – réttan; brúnn (barna, ejtsd: prutn) – brúnan.

Tehát ha azt mondom, hogy – "Egy kék italt iszom." –, akkor az izlandiul: Ég drekk bláan drykk. (A szórend kötött, ezért a modattanról is lesz egy külön lecke.)

Nőnem egyes számban és hímnem többes számban ugyanaz a változás jelenik meg, mint a végartikuluson: Ø→-a; -ir→-a: blá – bláa / bláir – bláa; rétt – rétta / réttir – rétta; brún – brúna / brúnir – brúna.

Egy helyes dátumot írsz. – Þú skrifar rétta dagsetningu.
Barna kulcsokat látunk. – Við sjáum brúna lykla.

Kék könyveket olvastok. – Þið lesið bláar bækur.
stb.

Gyenge ragozásban hímnem és nőnem egyes számban van eltérés: -i→-a; -a→-u.

A kék italt iszom. – Ég drekk bláa drykkinn.
A helyes dátumot írod. – Þú skrifar réttu dagsetninguna.
A barna kulcsokat látjuk. – Við sjáum brúnu lyklana.
A kék könyveket olvassátok. – Þið lesið bláu bækurnar.
stb.

A személyes névmások tárgyesete

• ég – mig
• þú – þig
  
• hann – hann
• hún – hana
• það – það
• við – okkur
• þið – ykkur
• þeir – þá
• þær – þær
• þau – þau

Szeretlek. – Ég elska þig.

Erről ennyit. Framhald… einhvern tímann…