Nos, bár ez a neve, hogy helyhatározói eset (miejscownik), nem csak erre fog vonatkozni, jobban illene rá, ha ugyanúgy neveznénk, mint az oroszban, elöljárós esetnek. Ez lesz az utolsó nehéz eset, a többi már könnyebb lesz.

Képzése:

• A nagy mottó kemény mássalhangzóira végződő tövű hím- és semlegesneműeknek lágyulás és -e a ragja: most – moście (híd), metro – metrze.
• A többi hím– és semlegesneműnek a ragja U: pociąg – pociągu, morze – morzu.
• Az -a-ra végződő, nagy és kis mottó tövű hím- és nőneműek ragja lágyulás és -e: mężczyzna – mężczyźnie, Polska – Polsce.
• A többi nőneműnek a ragja -i, illetve azok után, amik után nem lehet, -y: koszula – koszuli (ing), rzecz – rzeczy.
• Többes számban minden nemben -ach a rag: mosty – mostach, metra – metrach, pociągi – pociągach, morza – morzach, mężczyźni – mężczyznach, koszule – koszulach, rzeczy – rzeczach.
• A Węgry (Magyarország) és a Niemcy (Németország) szavak többes számúként ragozódnak, helyhatározói esetük kicsit rendhagyó: Węgrzech, Niemczech.
• A melléknév hím- és semlegesnemben -ym, -im, nőnemben -ej, -iej, többes számban -ych, -ich ragot kap: stary – starym, stara – starej, stare – starym, starzy/stare – starych; polski – polskim, polska – polskiej, polskie – polskim, polscy/polskie – polskich.

Használata: csak bizonyos elöljárók után: w (-ban), na (-n), przy (-nál, térben), o (-ról, beszéd; -kor, idő), po (után).

És akkor most ragadnám meg az alkalmat, hogy tisztázzam, mint ahogy magyarul is vannak tárgyas és tárgyatlan igék, utóbbiak között olyanok is, ami után állandó határozó jön, úgy ez lengyelül is megvan (bár lengyelül a tárgyat is állandó határozónak tekintik mondatelemzéskor), de lengyelül nem csak rag fejezheti ki ezt, hanem elöljáró is, a helyhatározói eset is előfordulhat ilyenkor, de csak és kizárólag, ha elöljáró is van előtte. Ilyen ige a jechać (jadę, jedziesz; utazik), vonzata pedig na + Ms. Többször használtam már ilyen rövidítéseket az esetekről, úgyhogy most leírom őket lengyelül, magyarul és latinul is:

• mianownik (Mn) – alanyeset – nominativus
• dopełniacz (D) – birtokos eset – genitivus
• celownik (C) – részes eset – dativus
• biernik (B) – tárgyeset – accusativus
• narzędnik (N) – eszközhatározói eset – instrumentalis
• miejscownik (Ms) – helyhatározói eset – locativus
• wołacz (W) – megszólító eset – vocativus

Az óra

Mint ahogy az előbb említettem, az o (-kor) is helyhatározói esettel áll. Nos, az órát a magyarhoz képest elég furcsán fejezzük ki: sorszámmal (remélem, még emlékszünk rájuk). Az óra lengyelül godzina. Tehát egy óra, az lengyelül pierwsza godzina, egy órakor pedig o pierwszej godzinie. Azt hogy hány óra van úgy kérdezem, hogy która godzina, azt, hogy hány órakor, o której godzinie, a mikor pedig kiedy (rövid alakja a gdy, de az inkább kötőszóként használatos).

Ha a percet is mondani akarjuk, akkor két lehetőség van: a hivatalos és a köznyelvi forma. A godzina szót le lehet hagyni, a perc minuta, őelőtte tőszámnevet használunk, de a minuta szó is elhagyható.

A hivatalos formában egyszerűen utána mondjuk a percet: dziewiętnasta (godzina) dwdzieścia cztery (minuty), ha azt mondjuk, hogy 19:24-kor, akkor csak az órát ragozzuk: o dziewiętnastej (godzinie) dwadzieścia cztery (minuty).

A köznyelvi forma kicsit bonyolultabb, fél előtt: perc po óra (M): dwadzieścia cztery (minuty) po siódmej (godzinie) – 19:24/7:24; fél után: za perc (B) óra: za dwadzieścia cztery siódma – 18:36/6:36. A 15 perc helyett inkább a negyed szót használják: kwadrans: kwadrans po czwartej – 16:15/4:15; za kwadrans piąta – 16:45/4:45. Ebben a formában mindig 12 órás rendszert használunk. Illetve 1-nél nem a minuta szó esik ki, hanem a jedna, de ember nincs, aki ezt így mondaná (egyet ismerek, de őrá már megalkottam egy új rendszertani besorolást).

Félkor egy kicsit más rendszert használunk: wpół do óra (D): wpół do ósmej (godziny) – 19:30/7:30.

A köznyelvi alakok már magukban használhatóak határozóként: Wiadomości zaczynają się wpół do ósmej. Fakty zaczynają się o siódmej. Wydarzenia zaczynają się za dziesięć siódma. – Ez három lengyelországi híradó: Wiadomości (TVP, Hírek/Üzenetek (szó szerint: Tudatások)), Fakty (TVN, Tények), Wydarzenia (Polsat, Események). A zaczynać się azt jelenti, hogy kezdődik; ez a się visszaható igét képez, majd később lesz.

Az előbbi három mondatot így is lehetne mondani (hivatalos formával): Wiadomości zaczynają się o dziewiętnastej trzydzieści. Fakty zaczynają się o dziewiętnastej. Wydarzenia zaczynają się o osiemnastej piećdziesiąt.

Nézzünk mondatokat:

• Od poniedziałku do piątku wstaję się kwadrans po siódmej.
• Śniadanie jem wpół do ósmej.
• Obiad jem o pierwszej.
• Do sklepu idę za kwadrans trzecia.
• Oglądam telewizor o szóstej.
• Kolację jem za dziesięć ósma.
• Spać idę o dwunastej/północy.

Szószedet:

• wstawać (wstaję, wstajesz) się, wstać (wstanę, wstaniesz) się – felkel, feláll (a másik alakja még nem fontos)
• śniadanie – reggeli
• obiad – ebéd
• sklep (hn) – bolt
• oglądać (oglądam, oglądasz), obejrzeć (obejrzę, obejrzysz) +B – néz
• kolacja – vacsora
• spać (śpię, śpisz) – alszik
• północ (nn) – éjfél, észak
• południe – dél (napszak és égtáj is)

A ty?

• Kiedy od poniedziałku do piątku się wstajesz?
• Kiedy śniadanie jesz?
• Kiedy obiad jesz?
• Kiedy do sklepu idziesz?
• Kiedy oglądasz telewizor?
• Kiedy kolację jesz?
• Kiedy spać idziesz?

Erről ennyit. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…