Nos, van egy-két szó, aminek a ragozása eltér a korábbiakban megtárgyaltaktól. És hogy miért? Hát, azt tudom mondani, hogy mert természetes nyelv, a természetes nyelvek pedig hemzsegnek a rendhagyásoktól (nézd csak meg a magyar cél szó ragozását, hiába magas hangrendű, mély hangrendűként ragozódik, pedig kölcsönzött szó).

Az első ilyen szavunk a babcia, vagyis nagymama lesz:

Láthatjuk, hogy az egyes szám megszólító, illetve a többes szám birtokos esete rendhagyó (jelöltem is), ezek egyébként, ha szabályosan ragozódna, *babcio és *babci lennének.

A következő is egy családtag, a brat, vagyis fivér, fiútestvér (báty/öcs):

Ennek a szónak az egyes szám részes esete, illetve a többes száma rendhagyó, ha pedig a többes szám alanyesetét nézzük a birtokos, tárgy- és eszközhatározói esete ahhoz képest is rendhagyó (tudjuk, az -a a semlegesneműek többes számának a jele, az ő birtokos esetük szótő), szabályosan ezek így lennének: *bratowi, *bratowie, *bratów/*brać, *bratami/*braciami.

A következő is még egy családtag, ojciec, vagyis apa.

Ebből a szóból kiesik az utolsó szótag E-je, de így egy T és egy C kerülne egymás mellé, de a T hasonul, és mivel hosszú hangok nincsenek, kiesik és ki se írjuk, továbbá az egyes szám részes és megszólító esete a szónak rendhagyó, szabályosan *ojcowi és *ojcu lennének.

És még egy családtag, syn, fiú, fia valakinek:

Az egyes szám helyhatározói és megszólító esete rendhagyó, szabályosan mindkettő *synie lenne.

A człowiek, ember szó ragozása is rendhagyó:

A szónak már a többes szám alanyesete is rendhagyó, de onnantól már csak az eszközhatározói esete, egyébként vannak ilyen szavak, aminek így lerövidül a többes szám eszközhatározói esetű alakja. Még egy ilyen a gość mint vendég.

rok – év

Ennek a szónak a többes szám alanyesete rendhagyó, de egyébként a ragozása nem.

A birtokos determinánsok ragozása

A kérdőszók ragozása

A co és a kto jelentése mi és ki, a co semlegesneműként viselkedik, míg a kto hímneműként, tehát a mondatban a rávonatkozó dolgok ilyen formában lesz egyeztetve.

A jaki jelentése milyen, teljesen melléknévként viselkedik.

A który jelentése melyik, ő is melléknévként viselkedik, jelzői vonatkozói alárendelő mellékmondatoknál ő lesz a vonatkozó kötőszó.

A czyj jelentése kié, mié.

Az általános, határozatlan és tagadó névmások képzése viszonylag egyszerű. Az általános névmást a ragozott alak után helyezett -kolwiek utótaggal képezzük (cokolwiek – bármi, ktokolwiek – bárki, jakikolwiek – bármilyen, którykolwiek – bármelyik, czyjkolwiek – bárkié); a határozatlan névmásokat a ragozott alak után helyezett -ś utótaggal képezzük (coś – valami, ktoś – valaki, jakiś – valamilyen, któryś – valamelyik, czyjś – valakié); a tagadó névmásokat a ni- előtaggal képezzük, tárgyesetük nincsen (nic – semmi, nikt – senki, nijaki – semmilyen, niktóry – semelyik, niczyj – senkié), az első kettő elhagyta a végződését, de ez senkit ne zavarjon.

A mutató névmás ragozása

A ten általános mutató névmás, ezként szoktuk fordítani, de sokszor ezt használják akkor is, amikor magyarul azt mondunk, vagy csak határozott névelőt (ami viszont lengyelül nincsen), ha hangsúlyozni akarjuk, hogy nem ez, hanem az, akkor az tamten lesz, ami ugyanígy ragozódik.

A személyes névmások ragozása

A harmadik személyű, j-vel és i-vel kezdődő alakok elöljárók után egy n- előtagot kapnak (niego, niemu, niej, nią, nie, nich, nim). Az utolsó oszlop a visszaható névmás, aminek nincs alanyesete. Bizonyos ragozott alakoknak van egy rövid, hangsúlytalan alakja: mnie C – mi, ciebie – cię, tobie – ci, jego – go, jemu – mu, niego (hn) – -ń, siebie – się; ezeket a rövid alakokat akkor használjuk, ha nem azt akarjuk külön kiemelni, hogy kiről van szó, egy szabály velük kapcsolatban, hogy a mondat szélére nem kerülhetnek, nem kezdődhet és nem végződhet velük a mondat, kivéve ha elkerülhetetlen, ld. Kocham cię. Ennek érdekes a magyarázata, a mondat első tagja mindig az a dolog, amire szükség van, hogy értsük, hogy miről van szó, míg az utolsó tagja mindig az, amivel az információt akarjuk átadni, ezeket hívják akcentátus pozícióknak. Pl. W każdy dzień idę do lekarza – Mindennap orvoshoz megyek; ahhoz, hogy értsük, az a legfontosabb, hogy mindennap, az információ viszont az, hogy orvoshoz, és az is látszik, hogy magyarul másképp használjuk a szórendet az információátadáshoz. Tehát a rövid alakú névmások nem kerülhetnek akcentátus pozícióba.

Erről ennyit. Ciąg dalszy nastąpi… gdyś…