Lær…

Izlandi - II. - Folytatás

2021. január 22. 14:55 - cerberus_243

Tényleg az alapok

Nos, töményített lecke lesz. Fogjunk hozzá!

Először is nézzük meg a személyes névmásokat

  • ég - én
  • þú - te
  • hann - ő (férfi)
  • hún - ő (nő)
  • það - ez/az (semlegesnem)
  • við - mi
  • þið - ti
  • þeir - ők (csak férfiak), ezek/azok (hímnem)
  • þær - ők (csak nők), ezek/azok (nőnem)
  • þau - ők (nők és férfiak), ezek/azok (semlegesnem; különböző nemű dolgok együtt)

Izlandiul nincsen magázódás!

És rögtön vegyük hozzá a létigét

Az általános létige (magyarul: van, lenni) vera, ez ebben a formában hiányos főnévi igenév, teljes főnévi igenév az að szócska elétételével lesz: að vera. A szótárakban a hiányos főnévi igenév szerepel, én a szólistákban az egyszerűség kedvéért teljeset fogok írni.

És akkor ragozzuk:

  • ég er
  • þú ert
  • hann/hún/það er
  • við erum
  • þið eruð
  • þeir/þær/þau eru

Ez egy rendhagyó ige, más igék megtartják a tövüket.

Az igéknek általánosan négy csoportját különböztetjük meg, az első kettőbe az ún. gyenge igék, a második kettőbe pedig az erős igék tartoznak. Most csak a gyengékkel foglalkozunk.

I. csoport: að tala - beszél, beszélget

  • ég tala
  • þú talar
  • hann/hún talar
  • við tölum - itt az A-ból Ö lesz, ez teljesen szabályos
  • þið talið
  • þei/þær/þau tala

Mint látjuk, E/1 és T/3 egyezik a szótári alakkal; E/2 és E/3 egy -r végződést kap, T/1 és T/2 elhagyja az -a végződést és úgy kapja a ragot, T/1-nél pedig tőhangváltás lehet.

II. csoport: að gera - csinál

  • ég geri
  • þú gerir
  • hann/hún gerir
  • við gerum
  • þið gerið
  • þeir/þær/þau gera

Az előzőhöz képest csak egyes számban van különbség, az -a végződésből -i lett.

Az igeragozás viszonylag egyszerű, de a névszóragozás maga a borzalom. De azt is meg kell tanulni, viszont ahhoz, hogy külön meg tudjuk tanulni, hogy melyik esetet mikor használjuk, külön kell őket megtanulni, de ehhez kell a többes szám:

Hímnemben:

1. -ur-re, két azonos mássalhangzóra, -i-re és -a-ra végződő szavak többes száma -ardagur - dagar (nap), bíll - bílar (autó), sími - símar (telefon), herra - herrar (úr)

2. -r-re végződő szavak és egyes -ur-re végződőek többes száma -ir, illetve ebbe a csoportba tartoznak -i-re végződőek is, amiknek a többes száma -urbær - bæir (falu), bekkur - bekkir (pad), fjandi - fjendur (ördög)

3. a többi szó (vannak köztük -ur és -r vegűek is) többes száma -ir és tőhangváltás: björn - birnir (medve), köttur - kettir (macska).

X.maður többes száma menn

A hímnemű főnevek többes számú végartikulusa -nirdagar - dagarnir; símar - símarnir; herrar - herrarnir; bæir - bæirnir; bekkir - bekkirnir; fjendur - fjendurnir; birnir - birnirnir; kettir - kettirnir.

menn határozott alakja viszont rendhagyó: mennirnir.

Nőnemben:

1. egyes szavak többes száma -(a)r, az ebbe a csoportba tartozó -a végűek többes száma -urá - ár (folyó), ending - endingar (végződés), saga - sögur (történet, történelem)

2. egyes szavak többes száma -ir és tőhangváltás, ha lehet: und - undir (sérülés), rödd - raddir (hang), gleði - gleðir (öröm)

3. ebben a csoportban egyes szavaknak -(u)r, egyes szavaknak pedig tőhangváltás, egyes szavaknál mindkettő: grind - grindur (rács), mús - mýs (egér), ló - lær (szőrcsomó, pormacska)

X. a kona többes száma konur, de ő külön csoportot alkot

A nőnemű főnevek többes számú végartikulusa -narár - árnar; endingar - endingarnar; undir - undirnar; raddir - raddirnar; gleðir - gleðirnar; grindur - grindurnar; mýs - mýsnar; lær - lærnar; konur - konurnar.

Semlegesnemben:

Minden mássalhangzóra végződő szó többes száma tőhangváltás, ahol lehet; ahol nem lehet, ott nem jelöljük: land - lönd (ország)

Minden -a-ra végződő szó többes száma -u:auga - augu (szem)

A semlegesnemű főnevek többes számú végartikulusa -(i)n, az I betű csak a mássalhangzó és hangsúlyos magánhangzó végződésű szavaknál jelenik meg: lönd - löndin; augu - augun.

Ezeket a feltüntetett számokkal együtt érdemes megtanulni, mert ezek a számok a ragozási mintákat jelölik, ezzel értelmet nyert az összevisszaság. Minden új szóhoz feltüntetem majd, hogy melyik ragozási mintába tartozik és mi a többes száma:

  • dagur (nn), dagar (1)
  • rödd (n), raddir (2)
  • land (ð), lönd

Erről egyelőre ennyit. Framhald síðar…

 

komment
Címkék: Izlandi
süti beállítások módosítása